Szerelem szimbóluma

Számomra a szeretet és a szerelem szimbóluma ez a márványból és ébenfából faragott sakkfigura pár.

Az ölelkező sakkfigurák ötlete született meg először, majd amikor sikerült pár kisebb márvány tömböt szereznem, és volt itthon pár ébenfa kockám akkor állt össze minden, hogy el tudjam készíteni őket. Amúgy márványt meglepően nehéz beszerezni, hogy ha nem egy készre faragott bibliai alakot, vagy egy apróra zúzott díszkő darabot keresel, hanem faragásra alkalmas tömböt.

Már nagyon régóta szerettem volna kipróbálni, hogy milyen lehet márványból faragni. A régi mesterek annyira sokat használták, nagyon tartós és gyönyörűen kidolgozott szobrokat készítettek vele. A királyhoz használt ébenfáról már tudtam, hogy nagyon kemény, de szépen csiszolható, reszelhető, és megéri vele dolgozni, mert gyönyörű felülete és színe van.

A márvány kellemes meglepetés volt. Bár ennyire kicsiben faragni, mint ahogy én gondoltam már annyira könnyen elpattan, hogy a végén már arrébb tenni is csak párnákon és olyan fókusszal mertem mintha négy tonna robbanóanyag lenne. Ez mondjuk megmagyarázza, hogy miért nincs a legtöbb régi szobornak végtagja, sőt, hogy sok szobrász miért készíti alapból végtagok nélkül a szobrait. Amikor a második ujj törik le akkor könnyen jut arra az ember, hogy a lényeg kezek nélkül is ott van. 🙂

Kicsiben nagyon sok és aprólékos és óvatos mozdulatra van szükség a faragásához, mégis remekül lehet vele dolgozni, nagyon megszerettem. Minden irányba szépen csiszolható, és akár egy késsel is lehet bele mintákat faragni. Nekem ehhez a pici sakkfigurához a fareszelő + smirgli páros vált be.

A figurákkal azt akartam bemutatni, hogy bár a királynő fehér és kőből van, a király fekete és fából van, ráadásul arra születtek, hogy ellenségek legyenek. Mégis létezik olyan dolog ami az ennyire különböző helyről indult embereket összehozhatja, ez pedig a szeretet és a szerelem.